Börtönõr Dömötör-bõl
Antonius és Kleo
Narrátor: Történetünk i.e. fél kettőkor történik. Antonius megjön a hadjáratból, köszönti a nép:
Nép: “Antonius itt vagy újra, hangozzon hát énekem.
Megjöttél már Egyiptomból, és mint mindig győztesen.
Küzdöttél ott hősiesen, több mint három héten át.
Ultit nyertél kis pirossal, megszívattad Józsi bá’-t.”
Narrátor: Háza kapujában jó házmesterébe botlott.
Antonius: Ave ! Van-é itthon valaki ?
Házmester: Anyád !
Antonius: És biztos vagy-é benne ?
Házmester: Szűzbe merném tenni a kezem. /A házmestert egyébként Puncius Scaevola-nak hívták, a falakon arcképek vannak, Antonius és Kleopátra bemennek, Antigané, Antonius anyja, már bent van./
Narrátor: Bemutatás következik. Bem utat ás… /Antonius felkiáltva megindul anyja felé, majd elmegy mellette, halkabban folytatva a képekre mutat./
Antonius: Anyám ! … Ez meg az apám, nővérem, a húgom… /Antonius odamegy az anyjához és Kleopátrához. Bemutatja őket egymásnak és a nézőknek./
Antonius: Kleo, anyám. Anyám, közönség. Közönség, Kleo. Kleo… /Antonius belezavarodik és félrevonul töprengeni…/
Antigané: No, öntsünk tisztavizet a nyíltlapok közzé ! Én vagyok az anyja, nevem Antigané. A szerves trágya ellenes bizottság tagja vagyok, de irogatok is szabadidőmben, A fiam sosem hallgatja meg a verseimet. /szavalni kezd./
“Mákos tetű, tejbe pohár, jó színész a Sharif Omár.
Bébi étel, cinke tápszer, láttalak már két és félszer.”
Narrátor: Ettől a verstől Kleopátra futkosni kezdett, mint a mérgezett egér. Hőseinket egy gladiátor versenyen látjuk viszont. /A küzdőtéren két gladiátor küzd. Az egyik leteperi a másikat. Antonius beint, megölni !!!/
/A legyőzött felpattan, és…/
Gladiátor: Tudod kinek mutogass, te kis hülye ! Gyere le és csináld jobban, ha tudod !
/Újabb versenyzők jönnek a színpadra. Az egyik sárga - kék, a másik nemzetiszínű mezben. A második győz. Az edző, piros-fehér-zöld szoknyában odamegy a játékoshoz és átöleli…/
Edző: “Itt a húsvét, itt a nyúl.
Magyar - Brazil 3:0” /Antonius odamegy hozzá/
Antonius: Antonius vagyok. Gratulálok a győzelemhez.
Edző: Közönséges, vagy Mezei György vagyok. Köszönöm a gratulációt, de ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a másik gladiátor csöpögött.
Narrátor: És ekkor megtörtént a baj, Caesar szemet vetett Kleopátrára a gyönyörű lányra. / Kiveszi a szemét, és odavágja a lányhoz. Kleopátra feláll de nem köszön./
Kleopátra: Avécézár !
Caesar: Hallottam már rólad szép hajadon, csak nem te vagy a híres Kloáka, akarom mondani Kleóka ? Szépséged behálózza a lelkemet. Találkozzunk holnap fitymallatkor a Vénusz-dombi villámban. /Mindenki el, a színpadon felirat: VÉNUSZ-DOMB. Félhomály. Caesar és Kleo találkozik./
Caesar: Pontos volt drágám ! /Bejátszás: fitymacsattogás/
Épp most fitymallik. /Mindketten elmennek - kb. háromszor/
Narrátor: Most hagyjuk magukra az újdonsült szerelmeseket.
/Helyszín: Antonius szobája. Reggel hét óra van. Kleo lopakodik óvatosan befelé. Antonius felébred./
Antonius: Miért bicegsz kedvesem, csak nem léptél félre az éjszaka ? …
Kleopátra: Én ? … Én nem ! Egész éjjel itthon voltam, csak a bokám ment ki.
Narrátor: De Kleo hiába hazudott arcátlanul, nem tudta eltitkolni roppant bűnét, mert Dávid Vincent látta őket… de ezt most még senki sem sejtette… /Befekszik Antonius mellé. Álmukat Antonius anyja zavarta meg, aki felrázza Kleopátrát./
Kleopátra: Antonius, az anyád !
Antonius: A tiedé !
Antigané: Gyerekek, megvan a legújabb versem !
"Úttörősíp, színes huszár, írok, hogyha nagyon muszáj.
Óracserép, betoncsörgés, elég volt már az ücsörgés."
Antonius: Eredj már anyám, mert még halálod után is megdolgoztatlak ! Elhamvasztatlak és homokórába teszlek !
Narrátor: Erre anyuka úgy elképedt, hogy a falra kellett akasztani. /Anyukát felakasztják a falra. Antonius visszafekszik./
Narrátor: Az éjjeli csendet két róma csávó zavarja meg. /Bejön egy cigánygyerek és egy cigánylány./
Cigánygyerek: Kezeiket csókolom. Csóró cigánylegény vagyok. Sátorra gyűjtök, kettőszemélyes campingsátoros cigányok vagyunk. A sok purdé mind a küszöböt rágja. /Antonius felkel, odamegy a cigánylányhoz, körbejárja, megszagolja./
Antonius: De jó illatod van szép cigánylány ! Hogy hívnak ?
Cigánylány: Aroma. /Cigányok ki, egy harcos be./
Narrátor: Beront egy harcos, nagy hírrel kezében, ment a padlásra, ment serényen.
Antonius: Állj meg jó hadvezérem MAIUS MARCIUS, itt vagyok, ragyogok !
M. Marcius: Jó hírem van dicső Antonius. Eltapostuk az ausztrál - benga tojókat, mint Mókus őrs a tábortüzet.
Antonius: Jer velem Maius Marcius, bizalmas szóm volna hozzád. /Elvonulnak a színpad sarkába./ Nem megy már az dugás.
M. Marcius: Próbálkozz meg az nyalással.
Antonius: Az segit ?
M. Marcius: Nem, az lába közit.
Antonius: Hű a punciusát !
Narrátor: Miután Antonius visszatért Kleopátrához, újabb vendég, Dávid Vincent, a besúgó, zavarta meg a nyugalmukat. /Bejön Dávid Vincent, fejhallgatóját Antonius fejére teszi, majd szájából egy magnószalagot kezd előhúzni. A szalagról Caesar és Kleopátra hajnali találkájának hanganyagát lehet hallani./
Narrátor: Antonius hallván a kompromittáló felvételt, érezte beigazolódott szörnyű gyanúja: Kleo csak két valakivel csalta meg, "fűvel, és fával".
Antonius: Mától kezdve megdöglesz, te ribonszié !
Narrátor: És ekkor önvédelemből, reflexszerűen 98-szor hátba szúrta Kleot. A gyönyörű lány hiába védekezett pesszáriummal, mégis meghalt. Ám Antonius sem élte túl kedvese halálát, mert elöntötte a méreg… s nem tudván úszni, belefulladt abba.
 |