A Berhida háromszög

avagy

Hova tűnt a Fosztog-apó ?

 

A színpad függönye elhúzva, a terem elsötétül. Kigyullad egy reflektor. Kilép a függöny mögül a Marxizmus Leninizmus tanszék egyik tanára. Kezében sok papír. Olvasni kezdi a ráírtakat:

- Az imperializmus, és idealizmus történeti vonulata, korunkban a főbb problémák, és vonulatok megértése céljából a legkülönbözőbb irányzatokat hívta életre. Az egzisztencializmus, a neopozitivizmus, a nyelv analitikus frankfurti iskola, a neokonzervatizmus és új baloldal legkülönbözőbb kritikai attitűdjeit, a polgári… Ez már megint mi ???!!!

Ekkor minden fény kialszik. Teljes sötétségben, kiemelten nagy hangerővel megszólal az ÚR…

- Na, ez már aztán Földet rengető nagy marhaság. Gábriel, adja nekem Richter Bíborost !

Halljuk, amint valaki felemeli a telefonkagylót, és tárcsázni kezd. A telefon háromszor kicsöng, miután felvették, ismét megszálal az ÚR (még mindig teljes sötétségben)…

- Richterkém, csinálj már valamit !!!

Hatalmas robbanások, omlások sorozatának a hangját halljuk. Ekkor lassan elhúzzák a függönyt. A színpadon felgyulladnak a fények. Még hallhatóak a robbanások, amikor a színpadon lassan leomlik az ott látható fal. Egy putri belsejét látjuk, az ágyban ketten fekszenek, előttük hatalmas, régi rádió.

Lajcsi, és Kvázi Rusnya

Ismét megszólal egy Égi hang, visszhangosítva…

- Csoda a a, csoda a a, csoda a a a, csoda a a, csoda történt !!!

Ekkor az ágyban felül a két benne fekvő alak, mindketten erős akcentussal beszélnek. Elsőként a feleség szólal meg, Kvázi Rusnya:

- Lájcsi, mán megint mit csinász ?

- Éj zvatar babám, de nem hátpolemetavárda, polemetavarda semmit !

- Áveszolj má, a második nágy háború óta nem voltá emilyen fürge.

- Márádjá má meg mágádba, hisz tavaly, még a Taurus Gumigyárban voltam "férfi manöken" !

- Ejnye, no ! Gláncári ! Tavaly, még én is az Elzett-ben voltam tengely etalon !

- Kapcsoljuk be a világvevő skatulát, had izzadjanak a csüvek, legalább reggelre meleg lesz a szobába.

Keresik az adást...

A rádió azonban nem akar megszólalni, ezért ütögeti, mindenhová belenéz…

- A Debla rúgjon beléd, Te ! A macska a nagy üveg szemével hárfázik a Makk Hetesben…Az anyád, ki Vimmel mossa a haját, Te… Rrr… Jaj, Te, videó klip. Itt hátul… Videó klip van itten hátul !

Ekkor megszólal a rádió, a rövidhullám jellegzetesen emelkedő, csökkenő hangerejével, először szláv nyelven haljuk beszélni a bemondót. Tovább tekeri a keresőt. Komolyzenét hallunk.

- Itt vannak az állomások ! Budapest, Zalaegerszeg, Vászprém, Veszprém állomás !

Ekkor a Szabad Európa Rádió bemondójának jellegzetes hanglejtésével, a rövidhullámon megszokott ingadozással, erősen zajosan, zavarva, nehezen érthetően, a következőket halljuk a rádióból:

Jó estét kívánok. Itt a Szabad Európa Rádió a 19, 21, 31, 41, és 49 méteres rövidhullámú riportere, Orczy Péter beszél Münchenből. Jó hírrel szolgálhatunk hallgatóinknak ! A VVE Marxizmus Leninizmus Tanszékének folyamatos, odaadó munkájának következtében, Magyarországon, ma a Szocializmus, alapjaiban rengett meg !!! A fölkelés centruma Berhidán van, ahol még most is folyik a harc. A túlélésért. A rezgéseket a pitesti szeizmográfok is jelezték. Ennek következtében a Román, Magyar határon az őrséget megerősítették, és a haza induló Kárpátokra felszólítás nélkül tüzelnek. Az árak…

Ekkor az adás teljesen elhalkult, ezért Lajcsi ismét kezelésbe veszi rádiót, többször erősen ráüt…

- A varjú csípje ki a beled, te rohadék, hát már megint mit csinálsz itten hátulról ? Azt az Istenit, de csíp ! A rohadék. Ilyen készüléket…

Ekkor ismételten megszólal a rádió, de ezúttal kiváló hangminőségben hallunk egy női bemondót.

- Tőfi Rádió Budapest. Pontos időjelzést adunk. A pontos időt az ötödik sípszó jelzi.

Négy sípolás után ismételten hatalmas robbanások sorozatát halljuk.

- Ez már megint valami szekszárdi síp lehetett - mondta Lajcsi.

Ezután olaszul beszámolnak, és egy Rock 'n' Roll számot hallunk. Lajcsi ismét megszólal:

- De jó ! Befogtuk az adást mi ? Marhára tetszik ! De jól érzem magam itt !

Ekkor a rádión elhallgat a korábbi zene. Jellegzetes, lassú szignál megy a háttérben, erre beszél rá egy férfi bemondó. Enyhe sercegést hallunk.

- Moszkva hangja ! Az Állami Egyházügyi Hivatal élén jelentős személyi változások történtek. A feljebbvalóit megvesztegető Richter Bíborost, és öt titkárnőjét a Szocialista, és egyházi erkölcsök ellen elkövetett bünteteti miatt, letartóztatták. Ennek ellenére Galileinek mégis igaza van…

- Én meg mán az imént azt hittem, hogy a Sanyi jött meg a ZIL-lel - mondta Lajcsi.

- De nem ám a hásám csikar ! - mondta Kvázi Rusnya

- Áj, de stakagyuri, vagyuri, sezdemájnu pecke !

- Eriggy má az anyádba ! Szebben is beszélhetnél !

- Ej, én Istenem mit ádtál, hogy megházasítottál ! Ádtál egy ilyen nagy rusnya keresztet, akire rá se nézhetek !

- Áveszold má be azt a nagy Debla szemedet, osztán hálljunk ! - mondta erre Kvázi Rusnya.

- Eriggy má mágádbá, osztán hálljunk Te !

A színpad ismét teljes sötétségbe borult. Lajcsiék horkolását halljuk. Ekkor a színpad másik oldalán két zseblámpa fénye gyullad fel. Lassan körbevilágítanak. A két fénysugár találkozik, és két rendőr fejét látjuk meg. Ekkor ismét kigyullad a fény a színpadon. Látjuk a két rendőrt megfelelő uniformisban, fejükön tányérsapkával, amint éppen egymás arcába világítanak.

- Hú ! Az Őrmester elvtárs ! - mondja Lajos rendőr.

- Főtörzs !

- Jelentkezem !

- Lajos, jelentsen !

- Hát, jelentem bejelentés érkezett, hogy miszerint a Berhidai bankrabló, a szőrös pofájú Fosztog-apó errefelé kószál itten, aztán, aztán bejelentés érkezett erről a tárgyról, témáról itten… Erről érkezett…

- Hallja Lajos ?

- … Nem…

- Fedezzen !

- Fedezze magát a Lipicai Ménes !

Ekkor több lány, szoknyában válik láthatóvá a színpadon. Háttal állnak, kissé előredőlve.

Mire várhatnak ?

- Huhúúú ! Itt valami mozog a bokorban !

- De mozog ám !

- Ajjaj, ott is !

- Vajon eme szüzek mire várnak itt ? Lajos ?

- Hát, én azt el nem tudom képzelni ? Mit csinálnak itt ezek a szüzek ? Hé, szüzek ?!

- Várjuk a következő lökéseket ! - válaszolták a lányok

- Ó, egyem a zúzájukat…

- Lajos !!! Szolgálatban… Mint mondottam szolgálatban nem NEM NEM !!! Különben is a következő rengések Szegeden lesznek…

- Tíz perc múlva indul a vonat !

Ekkor a lányok kirohannak…

- Lajos, lejárt a szolgálat !!!

- Utánuk !!! Utánuk !!!

és a rendőrök is kirohannak… Teljes sötétségben, nagy hangerővel kakaskukorékolást hallunk, többször egymásután. Lassan megvilágosodik a színpad. Halljuk, hogy egy gépkocsi érkezik nagy sebességgel, majd hírtelen fékez. Az utasok kiszállnak, ajtócsapódások…

- Majd a Béla fizeti ! - kiáltja az egyik utas a sofőrnek

- Gyerünk, kiszállni !

ezzel bevonulnak a kőművesek, és halljuk, hogy a gépkocsi elhajt…

- Ha jól látom itt minden összedőlt… ma nem iszunk semmit…

- Várjatok, én azért készültem - mondja az egyik kőműves - hoztam egy üveg pálinkát ! (Mindkét kezét hátrateszi) - Ha nem találjátok ki, hogy melyik kezembe dugtam, akkor kiöntöm !!! Ha eltaláljátok, akkor megisszuk !!!

- Szerintem a jobba…

- Gondolkodjatok egy kicsit ! Gondolkodjatok egy kicsit !

Ekkorra ébred fel Lajcsi, aki odamegy a kőművesekhez…

- Jó napot kívánok ! - köszöntik a kőművesek

- Pálinkás jó rággelt ! Pálinkás jó rággelt urak ! Áztán meg a státika meg nuku ? - kérdezi akcentussal Lajcsi

- Tudja mit mondott Jörgen Mörgen, Dán vasutas, amikor levitte a vonat a fél lábát ?

- Hát a kis f@..om nem kéne ?

- Várjon, mindjárt megkérdezem az asszonytól ! - mondta Lajcsi, és hazamegy.

- Mester tervrajzot azt rajzoljunk ?

- Azt rajzolni kell mindenképpen !

Ekkor egy hordozható táblát hoznak be a színpadra…

- Álljon meg mester, ennek a szesznek kéne valami hűtő !

- A kígyót is ütni kéne, hogy megcsípjen, te ! - mondja erre Lajcsi.

- Azt mondta a varga, nem ér rá most arra ! - mondja a mester.

- Áj, ki ákár itt enni ? - kérdezi Lajcsi.

- Én, én, én főnök, ha lehetne…

- Kvázi ! Kvázi, azt a macskalevest a múlt hétrül, hozd már ki az uraknak !

- Inkább majd a hazait…

- Aztán meg, ki akar itt inni ?

- … Mester…Tudja…

- Kvázi ! Kvázi, závárd el a disznókat a vályútól ! gyünnek az urak !

- No, most már dolgozni is kéne valamit ! - mondja a kőműves mester, többször tapsolva, mivel az utóbbi ajánlat sem váltott ki valami nagy lelkesedést.

- Mester, én már annyit… most már mutassanak ők is valamit…

- Most már ti is valamit, ő már szólt… - mondta a mester.

- Aztán, honnan kezdjük ?

- Ki járt építőtáborban ? - kérdezi a mester - Honnan kéne elkezdeni ?

- Hát, én annakidején voltam, és alulról kezdtük.

- Jobb ötletem volna. Inkább az ablaknál kezdjük. Ott jön ki a füst…

- Felülről fogjuk elkezdeni !!! - zárja le a vitát a mester kiáltása.

- Hogy fogjuk felülről kezdeni mester ? Mivel ?

- Kővel. Álljatok csak sorba !

- Mester, akkor mi adogatnánk a követ !

Ekkor a kőművesek láncba álnak. Egymásnak adogatják a követ. Az utolsó felmászik a létrára, és elengedi. Persze a kő koppanva leesik… Nagy nyögések közben, hétrét görnyedve adogatják egymásnak az egyre nagyobb, és nagyobb köveket, amik ezért egyre hangosabb koppanással esnek le…

Egyre nagyobb és nagyobb kövek...

- Kő ? Kő ! Kő ? Kő ! - kérdezik, és mondják egymásnak, miközben egyre nő a kövek mérete…

- A harmadik kő leesése után, egy komolyabb méretű kő látható az első kőműves kezében…

- Kő ? - kérdezi a mellette állótól, erősen meggörnyedve, nagy nyögések közepette.

- Ez Kavics ! Ez nem kő… és nagy lendülettel kidobta az első sorokba…

Az első sorok a tanárok számára fenntartott helyek voltak. Villámgyorsan pattantak fel valamennyien… Tudni kell, hogy ez utóbbi, legnagyobb "kő" valójában preparálva volt. Több nikecel darabból illesztettük össze. Formázás, átfestés, és megfelelő világítás esetében pont úgy nézett ki, mint egy valódi, és persze az "előjáték" fokozta ezt a hitet, és gyors cselekvésre késztették tanárainkat (a hátul ülők nem kis örömére…)

- No, inni kell most már ! - adja ki az utasítást a mester.

- Oké, igyunk egyet. De mi is igyunk mester ! Többes számban, igyunk…

Ekkor a mester a szájához emeli a tele üveget. Hatalmas hangerővel kihangosítva halljuk, ahogy nyel, és ürül az üveg… a többiek egy ideig nézik, majd rávetik magukat. Megpróbálják elvenni az üveget…

A mester iszik...

- Mester ! Azt mondta, hogy igyunk ! Hagyjon már nekünk is ! Hagyjon már nekünk is egy kicsit ! Mester ! - kiabálják, miközben a földre birkózzák mesterüket.

15 mp-ig tart a harc. Ennyi ideig hallható az üveg kiürülése… A mester elégedett mosollyal feláll, kezében a kiürült üveggel…

- ÁÁÁÁÁ ! - mondja és megtörli a száját.

- Hát akkor most már dolgozzon is, ha egyedül ivott… - mondják neki.

- Azt hiszem, mégis csak alulról kellene elkezdeni ezt a a házépítést… - jegyzi meg a mester

Miközben a kőművesek tesznek, vesznek, megérkezik a rendőr főtörzsőrmester…

- Jó napot kívánnék ! Aztán, személyi igazolványunk van e ?

- Van, van, otthon… hát persze… szóval…

- Aztán, építési engedélyünk van e ?

- Hát, nekünk… a gazda… házigazda…

- Aha… Lajos ! - szól a közben megérkező társának a főtörzs.

- Lajos, a házigazda. - mondja a kőműves mester.

- Én vagyok Lajos ! - mondja erre Lajos rendőr. Közösen elmennek az összedőlt házhoz, és bekopognak.

- Ki e mán ? Anyukám, ne dohányozz !- hangzik bentről.

- Államrendőrség !

- Kívánok uraim. Kik maguk ? Talán a vasút ?

- Elvtárs… elvtársak… ! - kezdi a főtörzs

- Elvtársák ! Elvtársák á vásút !- vágja közbe Lajcsi.

- Álljon fel !

- Kik máguk ? Kik máguk ? Mutátkozzanak be !

- Álljon már fel ! Nem hallotta mit mondott a főtörzsőrmester, tábornok elvtárs ?!

- Kik máguk ? Kik máguk ? Nem ismerem mágukát, nem láttam még…

- Ne cigarettázzon !

Ekkor Lajcsi eldobja a még égő csikket, és mezítláb eltapossa…

- A Fosztog-apó ügyében, mit tud felhozni a mentségére ?

- Hát… a Fosztog-apó az nincs…

- Mentség ?

- Látják ezt ? Kvázi Rusnya ! - mutat a feleségére.

- Áhá… - jegyzi meg Lajos rendőr.

- Lajos ! - kezdi a főtörzs, de Lajcsi közbevág.

- Áhá úrnak felajánlom ezt…

- NEM NEM NEM !!! - tiltakozik Lajos rendőr azonnal.

- … fogadja csak el ! Jó szívvel adom ! Vigyék csak ! Lajos ! Ingyen adom, vigye mán !

- Lajos ! a központból hívnak. - mondja a főtörzs - Lajos induljunk !

Mindketten elrohannak. Ninu ninu kék kék szavakat kiáltva… Ekkor Lajcsi odaballag a kőművesekhez…

- Mástár urak ! Mágá a legintelligensebb imitt a házunkban… - mondja a kőműves mesternek. - Úgy akarom, hogy… mondani szeretnék mán válámit mágánák !

- No csak tessék, tessék.

- Jöjjön má ! Látja ?! - és rámutat a feleségére.

A kőművesek szörnyülködnek a látványtól…

- Rusnya ! Kvázi Rusnya ! Én őt... ajánlat… ötlet… minden van… Fálázzuk be áz álápbá !

- Nem lehet, nem lehet… - mondja a mester.

- Fálázzuk be ! Áz ég szerelmére kérem ! Fálázzuk be ! Nagyon ronda ! Nagyon ronda ! - mondja térdre borulva, és megfogva a mester lábát. - Egy ajánlátom is lenne ! Á Kelemenék is befálázták ! Ázóta nincs ott tálájvíz…

- No de kérem, mégiscsak gondolja meg… drága uram… a humanizmus…

- Ádok is válámit érte…

- Hé ! Fiuk, gyertek csak ! - füttyent hátra a mester.

- Káncert lesz. Boney M együttessel. A fődrengésre. Káncert.

- És mit kell csinálni ? - kérdezik a frissen érkezett kőművesek.

- Ott van egy rusnya nő. Csák be kell fálázni áz álápbá… Nézzék meg azért, hogy meglepetés ne érje önöket… !!!

- Húúú ! ez kegyetlen !!! - kiáltanak fel szörnyülködve a kőművesek.

- Ezt falazzák be ! A jegyek itt vannak a káncertre…

- Megegyeztünk… gyertek fiúk ! gyertek, gyertek ! - mondják a kőművesek, miközben megragadják a sikoltozó Kvázi Rusnyát, és elkezdik vinni az alaphoz.

- Vigyék csak ! Ezt ! Őt ! Őt kell vinni ! Jaj de jó ! A lábát is vigyék ! Oda ! Oda ni ! Be alá ! Jaj de jó ! Juj de jól csinálják !!! Segíthetek egy picit… ???!!!

- Na, most akkor menjünk a koncertre ! - mondják a kőművesek, a befalazás után.

- Álljánák be. A futballpályán lesz a káncert.

- Jegyeket nem kapjuk meg ? - kérdezi az egyik kőműves.

- Á jágyáket mán megkápták ! Ne reklámáljánák !

Letérdepelnek a színpad szélére, és csápolni, fütyülni, kiabálni, tapsolni kezdenek. Várják a koncert kezdetét… Ekkor mikrofonhoz lép a konferanszié…

- Kedves közönségünk. Az itthon, és külföldön élő neves művészek felajánlották a koncertjük bevételét, a berhidai földrengéskárosultak megsegítésére. Engedjék meg, hogy ezennel is megköszönjem nemes gesztusukat. Kezdődjön a műsor ! Először is a 6002 számú általános iskola vegyes kórusát hallgassák meg.

Ekkor a csápolók hangosan fütyülni kezdenek, és ütemesen tapsolva kiabálják, hogy

- Gyertek ki ! Gyertek ki ! Gyertek ki ! Gyertek ki ! - tipikus koncert hangulat…

Ekkor megjelenik a két rendőr… erre a csápolók nemtetszésüket fejezik ki…

- Fújj !!! Fújj !!! - kiabálják, hangos füttyszó kíséretében.

- Lajos ! Mit akarnak itt ezek a fiatalok ? - kérdezi a főtörzs.

- Kultúrát !

- Akkor adjunk nekik Lajos ! - a csápolókra vetik magukat, és ütlegelni kezdik őket. Miután mindenkit helybenhagytak…

- Jól van, rendben van, menjünk. - mondja Lajos rendőr.

- Spray van ? - kérdezik a csápolók.

- Lesz !!!

- Chemotox - mondja Lajcsi.

Miután a rendőrök elmennek, megérkezik az együttes, akit kitörő lelkesedéssel fogad a csápoló közönség. Erre a célra "szinkronizáltuk" a Boney M együttes egyik számát. Ezt adták elő "Csákány, szívlapát…" ütemes taps kíséretében. Ismét a konferansziét hallhatjuk:

vegyes kórus a 6002-esbõl...

- És most kortárs, naiv cigányköltőnk, Lakatos Gazsi, külön erre a célra írt versét hallgassuk meg !

- Sógor ! Mindent bele ! - kiáltja oda Lajcsi.

A művész, mintegy 3 cm vastag papírlapcsomót vesz elő, és rendezgetni kezdi, a hallgatók látható megrökönyödésére, később vidulására…

 

"Lajcsinak, Sárának szűk a régi putri

Új épület készül, épül az új sufni.

Kivonul a brigád, modern technikával

Nemes öntudattal, s fél liter piával.

Felássák a teret, tétovázás nélkül

Lássák az emberek, itt valami készül.

Pisti a főnök, kiváló építész

Most azonban ő is, egy kicsikét ferdén néz.

Nem mintha a szemének ferdülése volna

A falak vannak kicsit ferdén elhajolva.

Jaj, de rusnya a nő a falban, nem bírta az alap

Amilyen ronda volt, kinyomta a falat

Haj, de a ház mégis felépült

Az asszony meghalt, s a férj megszépült."

 

- Jó vót Gazsi ! - kiáltja Lajcsi.

- És végezetül, az NSZK-ból hazánkba érkezett Iréne Hajzer, és Josef Rádi balett táncát nézzék meg ! - mondja a konferanszié.

Klasszikus dallamok csendülnek fel. Ez az a látvány, amit nem könnyű szavakba önteni… Ha a szövegi résszel készen leszek, láthatsz néhány fotót a "mozgásművészetükből". A tánc hevében a művész úr feldobta a sapkáját, ami hihetetlenül sokára esett vissza… A darab végére volt időzítve egy hangeffektus, amit nem sikerült megtalálni a szalagon, pedig már a színpadon eljutottak a "kiemelés" jelenetig. De az effektus csak nem akart elhangzani…, és a művésznőt már nem bírta tovább felemelve tartani… Már éppen le akartak jönni, mire megtaláltuk azt, amit kerestünk… ezért a művészek ismét balettozni kezdtek, mintegy ráadásként…

Kecses mozdulatok ... és most is... Mérleg állás...

Ismét eljött az a rész, amikor a művésznőt fel kellett emelni, és kitartani… Ekkor erős hangosítással jött a hangeffektus, amit megpróbálok úgy körülírni, hogy érthető legyen... 6 mp hosszúságú (!!!), "jellegzetes gázkitörés"

"A" kiemelés...

- Emberek vagyunk... - mondta a művész úr.

Ekkor mindenki lement a színpadról, és a "Hull a pelyhes…" csendült fel. Az a verzió, ahol birkák bégetéséből áll össze a dallam, nyílván ismered Te is… erre kezdett táncolni a két rendőr. A nézők ütemes tapsával kísérve énekelni kezdtek "Hull a szőrös bankrabló, berhidai Fosztog-apó. Franc álljon a pofájába, elkapjuk a grabancát…"

Énekelnek...
... és táncolnak...

- Az anyját ! Itt valami bűzlik ! - mondta tánc közben Lajos rendőr. Mindketten felnéztek…

- Hé ! Ott ! Nagy 23 ! Köztörvényes ! Le van tartóztatva ! - kiáltotta a főtörzs.

Ekkor lassan leeresztettük Kareszt, aki a fölső, keresztirányú függöny által takarva, egész műsor alatt fent lógott !!! Ő kapta el a feldobott sapkát, és jóval később ejtette csak vissza… A rendőrök megállapították, hogy a nyomozás eredményes volt, és ekkor került sor, az "elrabolt" tárgyak visszaadására, (tanáraink részére), a tulajdonképpeni "ajándékozásra"…

Aki elkapta a sapkát...
... érkezik...
... és elkapták...

- THE END -