Az évfolyamunk következõ, kiemelten jellemzõje, az Unicum fogyasztása volt. Ebben az idõben, talán még kevesen emlékeznek rá, nem volt hozzáférhetõ az Unicum. (Ezt a mostani reklámjukban fel is szokták idézni). Boltban egyáltalán nem volt, csak italboltokban, ott is csak módjával, nem kapott mindenki. Persze a törzsvendégek…

Veszprémben 2 évente volt VEN (Veszprémi Egyetemi Napok). Amikor IV. éves korunkban Öreg befuttatására készültünk, már az elõkészítés ideje alatt nyilvánvalóvá vált, hogy elég furcsán nézne ki a Bárunk, ha ott nem lenne kapható a kedvenc italunk, az Unicum. Néhányan hoztak ajánlatot hamisítóktól, ami lényegesen magasabb áron lett volna, mint az elméleti bolti ár (ahol mint mondottam, akkor nem volt beszerezhetõ). Mivel ennek nyilvánvalóan más lett volna az íze, úgy döntöttem, nem hamisítvány lesz a Bárunkban, hanem az eredeti.

Nem tudtunk semmit a gyártóról, ezért szereztünk egy ÜRES üveget. Ezen azt olvastuk, hogy a Budapesti Szeszipari Vállalat a gyártó, cím nem volt csak annyi, hogy Budapest. Bízva a postában, csupán ennyit írtam a borítékra címként. Na de kinek címezzem, nem ismertünk onnan senkit sem. Ezért a címzett megjelölésénél azt is ráírtam, hogy Áruforgalmi, vagy Marketing Osztály részére.

Mindent egy lapra tettem fel, és egy meglehetõsen poén dús levelet írtam, aminek az volt a lényege, hogy VEN lesz, a jelöltünk, és az évfolyam kedvenc itala az Unicum, ezért mindenképpen fel kell tudnunk szolgálni a Bárunkban. Felajánlottam, hogy szívesen népszerûsítjük a terméket mások körében is, ha ingyen adnak, akkor annyi plakátot, zászlót teszünk ki, amennyit csak akarnak. Az évfolyamnak az volt a véleménye, hogy ismerve fogyasztási szokásainkat, a három napra, kb. 300 liter Unicum kellene, ezért ennyit kértem…

Akik elolvasták a levelet, jót röhögtek, és azt mondták, hogy inkább egy hivatalosabbat írjak, mert Unicunhoz csak protekcióval lehet hozzájutni, ennek a levélnek nem lesz hatása. Én azt mondtam, hogy két dolog történhet, vagy veszik a lapot, értékelik a poénokat, és minden OK., vagy kidobják a szemétbe. Ha tényleg nincs esély, akkor a hivatalosabb szöveggel még annyi sem lenne, ezért az EREDETILEG kézzel megírt levelet adtam postára.

Egy héten belül megérkezett a válasz. Nagyon örülnek, hogy szeretjük az Unicumot. Sajnos a keresletet képtelenek kielégíteni, ezért a felkínált reklámlehetõséggel nem kívánnak élni. Nem áll módjukban 300 liter Unicomot a rendelkezésünkre bocsátani. Csak 288 litert. Innen Õk is átmentek poénkodóba. Megadták, hogy a Boy Szolgálat melyik telephelyén, milyen lajstrom szám alatt szerepel a nevem, melyik lap, hányadik sorában szerepel az, hogy a jelzett mennyiségû italra jogosult vagyok. Az egység ár 288 Ft/liter volt.

Három napon belül sikerült kocsit szereznünk, és hárman mentünk az áruért. Gyíki vezetett, Öreg nézte, hogy milyen utcában járunk éppen, én a térképen navigáltam. Mondtam, hogy fordulj balra ! Öreg erre közölte, hogy szemben egyirányú, nézzek másik utat. Végül is odataláltunk. Hosszú sor állt a pult elõtt. Többen izgultak, hogy a néhány hete leadott rendelésük, vajon nem évült e már el, kapnak e vajon az Unicumból. Valóban, a nevek mögött megjegyzések voltak, hogy kinek, hány hétig tartják fent az árut. Az enyém mögé azt írták, hogy nem évül el…

Elõttünk senki nem kapott, még megközelítõen sem annyi Unicumot, mint amennyit mi cipeltünk ki a kocsihoz.

A mennyiség láttán arra gondoltunk, hogy az egyetem hátralévõ idejére meg lesz oldva az Unicum ellátásunk, ha esetleg "ránk száradna". Hamar elterjedt a hír, hogy Öreg Bárjában a TOMboló-ban van Unicum!!!

Az elsõ éjszaka annyira megcsappant a készlet, hogy a második naptól már csak az évfolyam tagjai, a velünk szimpatizáló tanárok, valamint a többi rektorjelölt, és kortes fõnök jogosult a fogyasztásra. A harmadik napra tovább korlátoztuk az Unicumhoz hozzájuthatók körét. A harmadik nap végére pedig elfogyott mind a 288 liter…J

A fenti adatokhoz azt a megjegyzést kell fûznöm, hogy Öreg szerint 48 liter volt a kérdéses mennyiség...