Az éppen feldolgozás alatt lévõ mûsorunkról írok ide néhány dolgot.

Elsõként a "Berhida háromszög"-rõl, amit II. éves korunkban követtünk el. (Mikulás_85). Ezzel robbantunk be a köztudatba, és elsõ díjat nyertünk vele.

Már ekkor kiütközött az a hajlamunk, hogy szakítsunk a hagyományokkal, és új stílusban, egyéni humorral álljunk elõ, csipkelõdõ szókimondással. Mi nem Tél-apót, hanem Fosztog-apót szerepeltettünk, aki nem ajándékot ad a tanárainknak, hanem a tõlük "ellopott" tárgyakat adja vissza nekik, a nagy nyilvánosság elõtt. (Így kapta "vissza", pl. Moha Bácsi a nagyméretû akt naptárát, amivel persze a valóságban soha sem rendelkezett J )

A "Berhida háromszög"-et megtörtént események ihlették ! Amikor segíteni mentünk a földrengés után, a taxisok ingyen szállították a helyszínre a segítõ kezeket. Akiknek segítettünk, nagyon hálásak voltak, minden udvaron égett a tûz a bográcsok alatt, folyamatosan szállították a bort. Valamennyien jól éreztük magunkat, kivéve Puccosékat, akiket a népes család nem kínált meg semmi földi jóval, mindössze elégedett pillantásuk jutott el hozzájuk, akiket külön dühített, hogy nem elég, hogy mi teljes ellátást kaptunk, de nálunk be is segítettek a házuk rendbetételébe a károsultak... Szóval ezt a megtörtént esetet választottuk a történet alapjául, minden célzatosság nélkül... (!!!)

Következõ mûsorunkat, szintén II. éves korunkban adtuk elõ, "Kilõnek bennünket !" címmel, mint VEN fõmûsor. (VEN_86)

Ez az Oleg Kosevoj (szovjet) és a Kovács Apollónia (amerikai) ûrhajók összekapcsolódásáról szólt.

Nem kis munkát jelentett a kétszintes, de biztonságos (!) színpad megépítése, amire azért volt szükség, hogy a "zsilipelés" érzékeltethetõ legyen. Az ûrhajó belsejének berendezéséhez szükséges mûszerek elkunyerálása, szintén nem volt egyszerû feladat…

Ismét bõséggel alkalmaztunk hangeffektusokat, és show elemeket. Sok-sok dia készült Kareszról (mint baseball játékos, hõs katona, kém, aerobic sztár, õsember, stb. stb.)

Ezt a mûsorunkat is, legjobbként könyvelte el mindenki, a többi fõmûsor között. Ennek ellenére nem nyertünk ezen a VEN-en. Elõttünk, másodéves korában csak Ballának sikerült nyernie…

Következõ mûsorunk, az "EgyipTOMI ásatások" címet kapta. (Mikulás_87). Mikulásmûsor volt, amivel szintén elsõ díjat nyertünk. A Mikulásmûsor, egyfajta "elõkortes", tehát a leendõ rektorjelölt megismertetése az elsõdleges célja, így a cím magáért beszélt.

Korábban egy plakátot készítettünk, és 3-4 helyre tettük ki. Most tíznél többet, és nem volt köztük két egyforma. A karikatúrákban különböztek, variációk egy témára… (sivatag, piramis, teve, Mikulás), minden verzió szerepelt… (Mikulás a tevén poroszkál, egy másikon vágtat a teve, egy következõn a Mikulás "szereli" a tevét, mert bedöglött a "jármû", Mikulás rohan a teve után, pisilnek stb. stb.)

Akkor vezették be azt a rendeletet, hogy délelõtt 9 elõtt sehol sem szabad alkoholt felszolgálni, így ez lett az egyik központi témája a történetnek. Mivel a lányok háborogtak, hogy a korábbi mûsorunkban, az erotikus beütésekkel erõsen átszõtt táncukat a fiúk élvezték, de rájuk, lányokra nem gondoltunk… az õ kedvükért került a mûsorba egy "Õsi, erotikus gyíktánc…". Kérésüknek megfelelõen…, az egyenjogúság is végigvonult a történeten….

Talán ebben a mûsorban szerepelt a legtöbb hangeffektus. Azt gondoltuk, hogy a portás nénit lesz a legnehezebb megfûzni, (így a könnyebbik utat választva), a beolvasandó szöveget a kezébe nyomtuk, és a hangszórón keresztül vettük fel azt, amit VALÓBAN bemondott a Kollégium hangosbeszélõjén. Rengeteg tanár közremûködését sikerült kiharcolnunk. De az óvodások voltak a leglelkesebbek, pedig nem is tudták, hogy a felvett énekükért egy negyedszatyornyi csokit fognak kapni.

Egy jelenetet érdemes még kiemelni. Erika (aki fiú volt…) ragaszkodott hozzá, hogy mint keselyû (aminek ott kell lennie egy sivatagban), szerepelhessen. Az ötlet az övé volt, mondtuk rendben. Bekente magát mézzel, abba tollakat ragasztott, és "átrepült" a sivatag "felett". Mivel a mézes testére nem vehetett fel ruhát, félmeztelenül, tollas háttal ment vissza a Kollégiumba, az E-épületbõl, (pedig fagypont környékén volt odakint…) De õ akarta…

A mûsor "fõattrakciója" az "esõcsinálás" volt… J

"Hajóskaland" címet kapta a következõ mûsorunk (VEN_88). Ez volt a fõmûsorunk, és a Jubileumi (X.) VEN megnyerésében, nyílván nyomott valamit a latban…

Szinte tökéletes hajófedélzetet sikerült berendeznünk. A hajó mozgásához ugye elengedhetetlen a "dagadó vitorla". Ezt egy ventilátor segítségével oldottuk meg.

A "Megtörtént" részben megtalálod a "Suttyó paraszt" sztorit, aminek a hatása természetesen erõsen érzõdött ebben az elõadásunkban. Megemlékeztünk egy balesetrõl, ami a szovjet laktanyában történt (igaz, "hivatalosan" semmi sem történt ott…)

Több szereplõ esett, vagy dobódott a tengerbe. Tökéletes látványt akartunk, de nem akartuk, hogy bárki megsérüljön, ezért a színpad "alá", a "tengerbe" tettünk egy ágybetétet, hogy mindenki "puhára essen", de ez csak az elsõ széksorról volt látható…

Mivel óriási érdeklõdésre számítottunk, ezt a mûsorunkat egymás után kétszer adtuk elõ, hogy mindenki láthassa. Mind két esetben az "ablakokban is lógtak"… J

A X. VEN központi szervezõinek az ötlete volt egy régi, régi hagyomány felélesztése. Ezért született következõ "mûsorunk", "Nem mind függvény, ami primitív…" címmel.(Inverz_Egyetem_88) Mivel gyakorlatilag egy személy adta elõ, nem egyértelmû a besorolása a "Mûsoraink" közé, de valahol mégiscsak itt van a helye.

Do^®giával készítettük el, Öreg adta elõ, a "hallgatók" természetesen az oktatóink voltak. Gyakorlatilag teljesen megtöltötték az elõadótermet. Minden létezõ trükköt bevetettünk, hogy egy tanórányi idõtartam alatt, egy ember, le tudja kötni a hallgatóság figyelmét (ami nem könnyû feladat J ). Ezért már jó elõre kiosztottunk "házi feladatokat" is…

Mivel más évfolyamok nem, vagy csak igen rövid elõadást tartottak, nem volt nehéz ismét elérni, a legjobb minõsítést.

A végzõsöknek nem kellett már Mikulás alkalmából mûsort elõadnia. Ekkor az oktatóink ajándékozták meg az ötödéveseket. Ennek ellenére "Sex-túra" címmel ismét csak készítettünk egy rövid mûsort. (Mikulás_89).

Az egyik jelenetet Csocsó írta. Különleges óradíszlet adta az ötletet egy visszatérõ jelenetsorozathoz, amit szinte lehetetlen szavakkal leírni…

Szokás szerint hangeffektusok, és ezúttal két táncbetét színesítette az elõadást.

Végezetül, (alkoholos befolyásoltság nélkül), nagyon, nagyon korai órában (amire sem addig, sem azután nem volt példa) elhangzott az EKE Máté…